Amadeus alapítvány

2009.
Kövér Mária

Az Amadeus alapítvány a jelenben a jövőért munkálkodik. Mostanság, amikor a média az "elvonásoktól" és "megszorításoktól" hangos, és ezek be is következnek mind a kultúra és oktatás terén, mind máshol, akkor alternatív megoldásként csak a civil kezdeményezések jöhetnek szóba. Az Amadeus alapítvány VIP kártyáján, amellyel felkér a tagságra, ez olvasható: Összefogás a hazai képzőművészet támogatásáért. Ez példaértékű és egyelőre egyedülálló elgondolás és célkitűzés.

A képzőművészet, mint általában a művészet maga az örök kérdésekre keresi a kornak megfelelő választ. Ehhez elsősorban az alkotók teljes szabadsága szükséges. Bár ma soha nem látott módon lehetnek szabadok a művészek, hiszen a virtuális térben és időben az egész eddigi kultúra elérhető számunkra, mondhatjuk, ez a posztmodern létünk alapja is. Mégis ahhoz azonban, hogy ők maguk is alkotni tudjanak, és ezzel az egyetemes kultúrát gazdagíthahassák, triviális és kissé megalázó módon a létünkhöz elengedhetetlen anyagi feltételeiket nekik is meg kell teremteniük. Ez pedig, mint tudjuk, minden korban nehézséget jelentett a számukra és erősen korlátozta őket a szabadságukban. Az Amadeus alapítvány a legveszélyeztetettebb művész korosztálynak, a még lépzőművész egyetemre járóknak, és az éppen tanulmányaikat befejező ifjú titánoknak nyújt segítséget. Oly módon, hogy pályázatot ír ki az egyetem másod-, harmad- és negyedéveseinek, ami egy tanévre szóló havi 80000Ft összegű ösztöndíjat jelent egy-egy festő., szobrász és grafikus diáknak. 2007 óta ez a támogatási forma kibővült és kilépett az egyetem falai közül. Beindult az Amadeus pályakezdő program, amelynek keretein belül 12 fiatanak biztosít három éven keresztül műterem-lehetőséget. Módomban állt a szerencsés kiválasztottakkal találkozni az alapítvány által felújított óbudai épületegyüttesben, amit Amadeus Alkotóháznak - AmA-nak neveztek el. Bevallom, mindig szerettem műtermekben nézelődni, beszívni az olajfesték szagát, megfigyelni azt a kialakított inspiráló teret, ahol a műalkotások születnek. Az AmA-ban a bőség zavarával küzdöttem, hiszen egy fedél alatt tíz műterem található, könyvtárszoba, internetsarok és a kiszolgálóhelyiségek. Első pillantásra a műtermek tágassága és a több irányból beáramló nappali fény volt megkapó.

A bejáratnál Duronelly Balázs életnagyságú agyagszobra áll, amelyet a Dovin Galériában is láthattam. Akkor a szobor elkezdett már repedezni. Ezt a pusztulást Balázs dokumentálja, időről időre lefényképezi művét, mementóként - porból lettünk és porrá leszünk. Itt már a szobor lábujjai újra kezdenek földdé válni. Műtermében az életnagyságnál kisebb viaszból készült aktjain dolgozik. Alakjai szinte egyformák, csak az elsődleges nemi jelleg különbözteti meg őket. Balázs elmondásai szerint a szobrászoknak még nehezebb műtermet találni, mint a festőknek. Ő megtalálta itt helyét. A mellette lévő műteremben szintén egy szobrász dologzik. Rabóczky Judit Rita. Angyalok pirogránitból, fémszárnyakkal. Az ihletet Giotto fájdalmas angyalai sugallták. Tudom, hogy minden lehetséges, az is, hogy egyszer ők is szárnyra kapnak, addig azonban velünk maradnak és a bizonyosság megnyugtató tudatát sugallják, hogy még itt vagyunk. Egészen légies emberalakok vékony drótból is forgolódnak felfüggesztett kalitkájukban árnyékot alig vetve. Virágok és kaktuszok is vannak hegesztett vasból. No és macskák is. A múltkor a televízióban egy beszélgetés hátteréül is szolgáltak. Ekkor figyeltem fel rájuk. persze a műteremben az alkotáshoz szükséges szerszámok és különféle masinák is megtalálhatók. Egész másképp fogad Szanyi Borbála a birodalmában. Egy íróasztal, egy keleti szőnyeggel leterített karosszék, és Borcsa egy rejtélyes műve, amely egy doboz, aminek a belsejébe több kis nyíláson lehet bepillantani. Belül egy lépcsőt láthatunk, amit minden nézőpontból másképp érzékelhetünk. Sipos Eszter festőművész harmadmagával dolgozik egy nagyméretű teremben. Egy igazán szép festményét mutatja, amelyen Radnóti verse jelenik meg kézírással és egy ugyanabban az időben írt levele feleségéhez, amit csak egy különös megvilágításban fedezhetünk fel. A képen jelzésszerűen finom vonalakkal megrajzolva Radnóti és felesége is feltűnnek. Mellette Bakos András munkálkodik elmélyülten. Úgy látom, egy kettős portrét fest. Őt nem szeretném jelenlétemmel megzavarni.

Már hosszú ideje nézelődöm, beszélgetek, amikor megérkezik a hely megálmodója, létrehozója, lelke, fenntartója, Balogh Péter, aki az alapítvány kurátóriumának elnöke is. Fiatal ügyvéd, az Ecovis ügyvédi iroda vezetője és társtulajdonosa. A képzőművészet megszállott rajongója, gyűjtője, de legfőképpen támogatója. Nos, ő az, aki biztosan nem trezorálásra gyűjt. A jelenlévő lelkes fiatalokból rögtön kis asztaltársaság alakul körülötte. Péter elmodja: cselekedeteinek mozgatórugója, hogy képvidelje értelmiségi létét a társadalomban hasznos tettekkel, hogy megtalálja helyét és aktív legyen a munkáján kívüli más szférákban is. Számtalan tervéről beszámol. Az Amadeus alapítvány kedvezményezett művészei hamarosan egy reprezentatív kiadvánnyal rukkolnak elő. A novemberi Art Fairen egy jelentős méretű kiállítási standon fognak megjelenni, az említett könyv már itt kapható lesz. Baráti kör van alakulóban az alapítvány támogatására. Honlap készült, amelyet folyamatosan frissítenek. Tervbe van véve a Képzőművlszeti Egyetem epres kertjében pusztulásnak indult műalkotások megóvása is. Balogh Péter büszkén jegyezte meg, hogy az Ama lakóinak szinte mindegyike elnyert már más ösztöndíjakat is, és több pályázat díjait is bezsebelték. Még számtalan ötlet, projekt vár megvalósításra. Látogatásom alatt folyamatosan szakipari munkások nyüzsögtek az épület bővítése során újonnan kialakított helyiségekben.

A teljesség igénye nélkül kénytelen vagyok írásomat befejezni. Külön nem szóltam a többi művészről, akikkel személyesen nem találkoztam, de ami késik, nem múlik. Biztos vagyok abba, hogy számtalanszor el fogok látogatni az Ama házba, hiszen erre kedvesen meg is kértek. Az elhatárrozásom szilárd a tekintetben, hogy az alapítvány baráti köréhez csatlakozni fogok, és figyelemmel fogom kísérni az ott létrejövő nagyszerű művek születését. Ezt őszintén javaslom mindenkinek, mert igazán jó ügyet szolgál.

Végül pedig legyen ez a reklám helye: www.amadeusalapitvany.hu/vip.

Kövér Mária